Apertúra
2016. május - június

Titokzatos női lábak Hemző Károly kiállításán

2016. május 22-ig még megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum „Szabad szemmel – Fotó Hemző” című kiállításán az a vintage papírkép (Ltsz: 2014.28.1.), melyen két sudár női láb is látható.

Balázs Jolán, romániai atlétanő a Népstadionban. Fotó: Hemző Károly, 1961. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteménye

A kép a Népstadionban, 1961. június 8-án egy nemzetközi atlétikai viadalon készült, a háttérben jól látható az egyik „zsiráf”, ahogy népszerű nevén a stadion reflektortartó traverzeit nevezték.

A képen a 185 cm magas Balázs Jolán, romániai atlétanő látható, nagyjából deréktól lefelé. A kép domináns eleme a magasugrónő függőleges alakja, amire ráerősít a háttérben mozgó másik sportolónő figurája is. Már a két nőalak ellentétes mozgása is feszültséggel tölti meg a képet, amit tovább fokoznak a stadion keresztirányú ívelt vonalai, a salakpálya szegélyköveinek sora és az ugró cipőjének orrával a salakba húzott csík. Hemző az ugráshoz készülődő, koncentráló sportolót örökítette meg, aki előzőleg a salakon gondosan kijelölte az ugrás előtti roham indításának helyét. A verseny során esetleg eltüntethető salakcsíkot egy olcsó sípoló gumifigurával is megjelölte a tévedés elkerülése végett. De bátran gondolhatjuk azt is, hogy a figura a praktikus jelzésfunkciója mellett valamiféle kabalaként is szolgálhatott az egyébként nagyon sikeres ugró számára.

A kezek és lábak tartásából és a jobb vádli jól láthatóan megfeszülő izmaiból, éreződik, hogy a test bármelyik pillanatban elindíthatja a rohamot és a magasugró a léc fölé szökkenhet. Aki már látott magasugró versenyt, az az állóképpé fagyott test, előre hátra billegő mozgását is érzi a képen és azt is, ahogy az ugró az ujjaival, kezeivel lejátssza, hogy mi fog, minek kell történnie ahhoz, hogy a teste sikeresen átjusson a léc felett.

A fekete-fehér képen jól érzékelhető a kor is, az ötvenes- hatvanas évek kora. A poros salak, a kézzel varrott szöges cipő, a kicsit áramvonalasított vászon sort (klottgatya) mind-mind azt a kort idézi, amikor még nem a nagy (nyugati) sportszergyártók határozták meg a versenyek képét, amikor a verseny még „csak” a versenyzőkről szólt. A sorton látszik, hogy sokat használt kedves, kényelmes darab, ami már felvette és megtartja gazdája alakját, komfortérzetet biztosítva, segítve őt a minél jobb eredmény elérésében.

Az eredmények pedig jöttek. Balázs Jolán, vagy ahogyan a Képes Sport akkori címlapján írták: Jolanda Balas (románul helyesen Iolanda Balaș) a versenyszám „királynője”, aki először 1956-ban ugrott világcsúcsot, és 1958 és 1971 között végig világcsúcstartó tudott lenni, annak ellenére, hogy 1966-ban befejezte versenyzői pályafutását.

Még átlépő technikával ugrott és homokba, csak a forradalmian új Fosbury-stílussal tudta túlugrani az osztrák Ilona Gusenbauer.

De térjünk vissza Hemző Károly képére. A fényviszonyokból és a háttérben homályosan látszó üres lelátóból arra lehet következtetni, hogy a verseny selejtezőjében készülhetett. Sajnos ez a kép nem került be az aktuális lapszámba, mivel Balázs Jolán a versenyt újabb világcsúccsal fejezte be, először ugorva át a 190 centis magasságot. Az esemény címlapra került, de a nagyszerű kolléga, Komlós Tibor felvételeivel.

A Képes Sport 1961. július 11-i számának címlapja. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteménye

A képszerkesztő nyilván úgy gondolkodott, hogy egy világcsúcs-ugrást a léc feletti fotóval és az öröm pillanatainak bemutatásával kell a nagyközönség számára megmutatni. Véleményem szerint tévedett, ez a kép sokkal többet árul el a magasugrásról, mint a lép feletti pillanat.

Az ugró pedig nyolc nap múlva Szófiában még egy centivel emelte a csúcsot. 1965-ben nevezték a budapesti Universiade-ra, de nem érkezett meg. Az eredmények láttán ekkor hangzott el a lelátón „Ha Balázs Jolán most elindulna Bukarestből, még éppen ide érne, mire rá kerülne a sor…"

1966-ban a sportolónő végleg befejezte a versenyzést és edzőként dolgozott tovább. Tizenhat éven keresztül, 1988 és 2005 között ő volt a Román Atlétikai Szövetség elnöke. A Track and Field News című Egyesült Államokbeli szakmagazin 2000-ben a 20. század legjobb női magasugrójának választotta meg. 2012-ben bekerült az Nemzetközi Atlétikai Szövetség Hall of Fame-jébe. A Hemző-életművet bemutató kiállítás ideje alatt, 2016 márciusában hunyt el.

Balázs Jolán sikereinek fontosabb állomásai:
1954, Bern, Európa-bajnoki ezüstérem (1,65 m)
1956, Melbourne, olimpiai játékok, 5. hely (1,67 m)
1957, Párizs, Universiade-győztes (1,66 m)
1958, Stockholm, Európa-bajnok (1,77 m)
1959, Torino, Universiade-győztes (1,80 m)
1960, Róma, olimpiai bajnok (1,85 m)
1961, Szófia, Universiade-győztes (1,85 m)
1962, Belgrád, Európa-bajnok (1,83 m)
1964, Tokió, olimpiai bajnok (1,90 m, új olimpiai csúcs)

Világcsúcsai:
1,75 m — 1956. 07. 14., Bukarest
1,75 m — 1957. 10. 14., Bukarest
1,76 m — 1957. 10. 14., Bukarest
1,78 m — 1958. 06, 07., Bukarest
1,80 m — 1958. 06. 22., Kolozsvár
1,81 m — 1958. 07. 31., Brassó-Pojána
1,82 m — 1958. 10. 04., Bukarest
1,83 m — 1958. 10. 18., Bukarest
1,84 m — 1959. 09. 21., Bukarest
1,85 m — 1960. 06. 06., Bukarest
1,86 m — 1960. 07. 10., Bukarest
1,87 m — 1961. 04. 15., Bukarest
1,88 m — 1961. 06. 18., Varsó
1,90 m — 1961. 07. 08., Budapest
1,91 m — 1961. 07. 16., Szófia

Szabó Lajos